Ugrás a tartalomra
A+ Gyengénlátó mód Ki
TÁRSASHÁZ & INGATLANPIAC Társasházak, társasház- és ingatlankezelők és ingatlanosok szaklapja（https://www.tht.hu/）
Belépés（https://www.tht.hu/hirek/megszunik-a-kotelezo-kamarai-hozzajarulas-de-mit-kaptak-erte-a-tarsashazkezelok-az-elmult-14-evben/belepes/） Regisztráció（https://www.tht.hu/hirek/megszunik-a-kotelezo-kamarai-hozzajarulas-de-mit-kaptak-erte-a-tarsashazkezelok-az-elmult-14-evben/regisztracio/） Előfizetés（https://www.tht.hu/hirek/megszunik-a-kotelezo-kamarai-hozzajarulas-de-mit-kaptak-erte-a-tarsashazkezelok-az-elmult-14-evben/thtelofizetes/）
Menü
pénzügyek（https://www.tht.hu/hirek/megszunik-a-kotelezo-kamarai-hozzajarulas-de-mit-kaptak-erte-a-tarsashazkezelok-az-elmult-14-evben/kiemelt/penzugyek/）
Megszűnik a kötelező kamarai hozzájárulás – de mit kaptak érte a társasházkezelők az elmúlt 14 évben?
2027. január 1-jétől eltörölnék az évi 5000 forintos kötelező kamarai hozzájárulást. Az erről szóló törvényjavaslat október 27-én került az Országgyűlés elé. A jogszabály indokolása azonban a díj megszüntetésénél is figyelemreméltóbb megállapítást tartalmaz: hivatalosan is elismeri, hogy a legtöbb vállalkozás nem kapott kézzelfogható szolgáltatást a befizetéséért. A társasházkezelői szakma számára mindez különösen ismerősen csenghet. A THT ugyanis alig három héttel ezelőtt éppen a kamarai teljesítmény hiányát kérte számon.
THT 2026. október 29. 5 perc olvasás
Megosztás:
A kormány október 27-én benyújtott, T/938. számú törvényjavaslata a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvényt módosítaná. A tervezet értelmében 2027. január 1-jével megszűnne a vállalkozások kötelező kamarai hozzájárulásának fizetési kötelezettsége. A változás a társasházkezeléssel és közös képviselettel foglalkozó vállalkozásokat is érintené, amelyek 2012 óta - más gazdálkodó szervezetekhez hasonlóan - évi 5000 forinttal járultak hozzá a kamarai rendszer finanszírozásához. A törvényjavaslat nem egyszerűen az összeg fizetésére vonatkozó rendelkezést törölné: hatályon kívül helyezné a kamarai hozzájárulásra vonatkozó teljes alcímet, a kamarai bevételek közül is kivezetné ezt a forrást, és megszüntetné a nyilvántartásba vételhez, valamint a behajtáshoz kapcsolódó fizetési rendelkezéseket. A kamarai nyilvántartásba vételi kötelezettséget ugyanakkor a javaslat nem törölné el , és az önkéntes kamarai tagsághoz kapcsolódó tagdíj sem azonos a megszűnő kötelező hozzájárulással.
A törvény indokolása kimondja, amit a vállalkozások régóta kifogásolnak
A javaslat általános indokolásában egy különösen figyelemreméltó mondat szerepel. A kötelező kamarai hozzájárulást olyan fizetési kötelezettségként jellemzi, „amelyért a legtöbb vállalkozás kézzelfogható szolgáltatásban nem részesült." Ez a megállapítás túlmutat egy évente mindössze 5000 forintos teher megszüntetésén. Lényegében magának a kötelező finanszírozási modellnek az eredményességét kérdőjelezi meg. Hiszen ha az érintett vállalkozások többsége nem részesült érzékelhető szolgáltatásban, akkor joggal merül fel a kérdés: milyen szakmai teljesítmény állt a kötelező befizetések mögött? A társasházkezelői szakma esetében ez a kérdés korántsem új.
Ugyanis a THT 2026. október 9-én megjelent, „Szerkesztői levél: Roncsderbi（https://www.tht.hu/hirek/szerkesztoi-level-roncsderbi/3181）" című írásában már részletesen foglalkozott a kamarai rendszer társasházi szerepvállalásával. A kritika középpontjában nem önmagában a kamarai hozzájárulás összege állt, hanem az, hogy az elmúlt tizennégy évben milyen kézzelfogható eredményeket sikerült elérni a társasházkezelő vállalkozások érdekében.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2025 márciusában társasházi workshopot rendezett, amelyen jogszabály-módosítási javaslatok születtek. Ugyanekkor bejelentették a Társasházkezelői és Közös Képviselői Szakmai Osztály megalakulását is. október 9-ére pedig újabb rendezvényt hirdettek „Jobb Társasházakat Magyarországnak" címmel. Az öt munkacsoportba szervezett, négyórás szakmai fórum meghirdetett célja egy tízpontos intézkedési lista összeállítása volt, amely további egyeztetések alapjául szolgálhat. A kezdeményezések létezése természetesen nem vitatható. Csakhogy a szakmai fórumok megszervezése és a tényleges érdekképviseleti eredmény nem ugyanaz.
A társasházkezelői szakma számára ugyanis nem az a legfontosabb kérdés, hogy hány munkacsoport alakult, hány fórumot rendeztek vagy hány javaslatot fogalmaztak meg. Hanem az, hogy ezekből mi valósult meg. Mely jogszabályok módosultak érdemben a kamarai fellépés eredményeként? Milyen adminisztratív terheket sikerült csökkenteni? Milyen működési problémák oldódtak meg? Hány társasházkezelő vállalkozás kapott valódi szakmai segítséget? A THT korábbi szerkesztői levelében éppen ezekre a kérdésekre várta a válaszokat.
A kamarai rendszer társasházi szerepvállalásának az elmúlt években mintha éppen az lett volna a legjellemzőbb sajátossága, hogy a szakma számára kevés látható, mérhető eredményt tudott felmutatni. A többéves visszafogottságot követő újabb egyeztetések pedig önmagukban aligha pótolják az elmaradt szakmai teljesítményt.